udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Bihari Szabolcs
2005. május 31.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségét (SMOSZ) a múlt évben Márton Áron Emlékéremmel tüntették ki három évtizedes magyarságszolgálatért, ,,az ottani diaszpóra lelki és kulturális gondozásáért, valamint a szovjet diktatúra alatt a Kárpát-medencei magyarok segélyezésében végzett munkája alapján”. Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke elutazott az a SMOSZ közgyűlésére, meghallgatta harmincöt egyesület vezetőjének beszámolóját. A szövetségnek mintegy hatezer fizető tagja van, és Svédországban 30-35 000 magyar él. Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke közgyűlési beszámolójában nyomatékkal emelte ki a 2004. december 5-i szavazás szégyenletességét. ,,Példa nélküli a világtörténelemben, hogy egy ország vezetői, nem is tudom, milyen okoktól vezérelve, szembeállítják az anyaországi és a határon túli nemzetrészeket, hogy pártpolitikai adok-kapok szintjére süllyesztenek egy gesztusértékű és a nemzet összefogását szimbolizáló népszavazást. A határon túliakkal riogatni az anyaországiakat, gyakorlatilag úgy beállítani őket, mint egy koldusokból álló, anyagi és szociális előnyökre éhező csürhét, több, mint sértő: egyszerűen bűn.” ,,Svédországban például a hivatalos statisztikák mindössze 19 000 magyart tartanak számon, azokat, akik Magyarországról emigráltak oda, a másik tizenötezret románként, jugoszlávként, csehszlovákként regisztrálták egykor, s hivatalosan úgy tartják számon őket ma is.” /(Sylvester Lajos): A nemzeti egység építése/felezése (Nyugati magyar diaszpóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./2011. március 26.
Stratégia készül a diaszpórában élő nyugati magyarság asszimilációjának megállításáért
Stratégia készül a diaszpórában élő nyugati magyarság asszimilációjának megállítása érdekében. Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet diaszpóra-albizottságának szombati budapesti ülése után elmondta: nagyon fontosnak tartották, hogy külön testület foglalkozzon a diaszpórában élő nyugati magyarságot érintő kérdésekkel, mert teljesen más élethelyzetben vannak, mint a Kárpát-medence szórványmagyarsága. Olyan problémákkal kell szembenézniük, amelyek máshol nem jellemzőek - tette hozzá.
Bihari Szabolcs az albizottság társelnöke az MTI kérdésére azt mondta: a nyugati diaszpórában élő magyarság asszimilációjának megállítása érdekében szeptemberre stratégiát szeretnének letenni az asztalra, az átfogó nemzetpolitikai stratégia pedig év végéig készülhet el.
Hozzátette: a diaszpórában élő magyarság lélekszámát 2-2,5 millióra becsülik. MTI2011. március 28.
Segítenének és segítséget kérnek – A nyugati magyarság megmaradásának három pillére van: a család, az egyház és a magyar szervezetek
Szombaton Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Szórványbizottságának Diaszpóra-albizottsága. Az összejövetel résztvevői tárgyaltak a diaszpórában élő nyugati magyarság helyzetéről, valamint arról, hogy a nyugati magyarság hogyan tud bekapcsolódni a Máért új struktúrájába.
Az ülést követően Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta: a magyar kormányzat nagyon fontosnak tartja, hogy külön szervezet foglalkozzon a nyugati diaszpóra ügyeivel, hiszen az a szórvány teljesen más jellegű, mint a Kárpát-medencében szórványban élő magyarok közösségei. „Jó volt, hogy itt voltak a nyugati magyarság szervezeteinek képviselői, s el tudták mondani, hogy ők milyen gondokkal szembesülnek a mindennapokban” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki a szombati tanácskozást nagyon tartalmasnak minősítette.
Bihari Szabolcs, az albizottság társelnöke arra hívta fel a figyelmet: a Máért korábbi tevékenysége során nem létezett ilyen, csak a nyugati magyarság helyzetével foglalkozó testület. „Ezen albizottság létrehozása része annak az ígéretnek, amit a magyar kormány fogalmazott meg, s amely arra vonatkozik, hogy a jövőben Budapest szeretne külön gondot fordítani a nyugati magyarság megmaradására” – mondta Bihari Szabolcs. A társelnök szavai szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a nyugati magyarság megmaradásának három fontos pillére van: a család, az egyház és a nyugati magyar szervezetek. „E három pillérnek a megerősítése, a magyar nemzet vérkeringésébe való bekapcsolása kulcsfontosságú megmaradásunk szempontjából” – szögezte le Bihari, aki arról is beszámolt: a nyugati magyarság szervezetei amellett, hogy a helyi magyarságot összefogják, olyan feladatokat is ellátnak, amelyek az országimázs szempontjából a magyar nemzet számára rendkívül fontosak. Meglátása szerint a nyugati magyarság egyházi gyülekezetei paphiánnyal küzdenek, szétesőben vannak, s ezért fontos lenne időben megoldást találni erre a problémára.
A nyugati magyarok szervezetei arról is tárgyaltak, hogy ők milyen módon tudnának segíteni az anyaországnak, illetve a Kárpát-medencei magyarságnak. „Arról beszéltünk, hogy tudományos munkatársainkat be lehetne kapcsolni a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységébe, de olyan elképzeléseink is vannak, hogy a segélyszervezeteket és a karitatív munkát az eddiginél is nagyobb mértékben próbáljuk kanalizálni Magyarország, illetve a Kárpát-medence felé” – emelte ki Bihari Szabolcs. Magyar Szó (Újvidék)2014. november 28.
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége: a Mikó-ügy kirakatper
Kirakatpernek minősítette a Ploiesti-i Táblabíróságnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperét, valamint mélységesen elítélte a törvényszék határozatát a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Egy nappal korábban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a táblabíróság a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítéletnek azt a részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát a sepsiszentgyörgyi ingatlan felett.
Bihari Szabolcs, a szövetség elnöke közleményében úgy vélte, hogy a kommunizmus évei alatt jogtalanul államosított épületet a restitúciós bizottság javaslatára szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyháznak. A szervezet szerint a Székely Mikó Kollégiumnak helyt adó épület ismételt államosítását nem lehet másként értékelni, mint az erdélyi magyarság és a Református Egyház elleni lépést.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége szerint a bírósági döntés ellentmond mindazon nemzetközi szerződéseknek, amelyek a kisebbségi jogokat és a szabad vallásgyakorlást szavatolják, és amelyeket Románia aláírásával szentesített. A szervezet úgy vélte, ez az ítélet kimeríti a köztörvényes bűncselekmény fogalmát és Románia jogállamiságát kérdőjelezi meg. „Nyíltan magyar- és egyházellenes, és a Romániában élő kisebbségek elleni olyan támadás, melyet az Európai Unió szellemiségében hívő polgár nem fogadhat el" – olvasható a közleményben.
Emiatt a szövetség mélységesen elítéli a határozatot. Tiltakozását eljuttatja Románia kormányához és az európai kisebbségi fórumokhoz, valamint az ítéletről tájékoztatja Svédország kormányát is.
Erdély.ma
lapozás: 1-4